|
Meglepő, érdekes, hagyományos és újító, egyházi, népi és világi zene.
|
|
2009-08-12 22:17:05
|
|
|
 Kiss Ferenc és az Etnofon Zenei Társulás új lemeze
A Tavaszi Fesztivál minden évben adózik valamely magyar vagy magyar vonatkozású, művészetekkel és zenével szorosan kapcsolatban álló személynek. Volt már Bartók-év, Kodály-év, tavaly Mátyás- és idén Kálvin-év. Ennek apropójából készült el Kiss Ferenc Magyar kancionálé - Zsoltárok, népénekek Kálvin János emlékére című lemeze. Meghatározott célja nincs a felvételeknek, azt a hangulatot próbálják közvetíteni - mai világzenei stílussal fűszerezve - ami a török utáni időszakban, Kálvin János korában hatotta át az emberek mindennapi életét. Kiss Ferenccel beszélgettem.
|
|
|
|
A XIV. század derekán a magyarság hitéletét is jelentősen megváltoztatta a reformáció tanainak gyors terjedése, így rövid idő alatt énekes kultúránk szerves részévé váltak a legszebb genfi zsoltárok is. A Kálvin nevével fémjelzett énekeskönyv számos darabja hamar napvilágot látott magyarul. Ezek a korabeli népnyelv fordulatait is mesterien alkalmazó fordítások a mohácsi katasztrófa után megrendült emberek számára bíztatást, hitet és reményt közvetítettek. Anyanyelvű költészetünk is óriási lendületet kapott tőlük, a kottanyomtatás feltalálása pedig a dallamok gyors terjedését tette lehetővé. Mindezek eredményeként a következő századok sorra termették a szebbnél szebb könyveket: pszaltériumokat, graduálokat, kancionálékat…- olvasható a lemezt kísérő füzetkében.
|
|
Mesélj egy kicsit a CD-ről. Mit kell róla tudnunk?
K. F.: Egy profán meserészlet keretezi a lemezt, melyet Erdélyi Zsuzsanna publikált. A mese arról szól, hogy Dávid milyen bűnöket követett el, és hogyan próbálja ezekért kiengesztelni az Urat. „Mindig szerette vóna Dávid király az Uriás feleségét, úgyhogy aggyig csinálta, míg a szegény embertől elvette a szőlőt is, meg a feleségét is. Uriás megátkozta őket, hogy menjenek fel a Holdba, és örökké táncoljanak. Dávid hívő ember lévén, úgy megijedt az átok hallatán, hogy attul kezdve szebbnél szebb dalokat kezdett el zengeni Istenhez…”
Genfi zsoltárokat és népénekeket dolgoztam fel a lemezen, amiket egy hét fős kamarazenekarral adunk elő. A megszokott, harmónium-, vagy orgona-ének megszólalás mellett próbáltunk egy új hangzást kialakítani a népi és történeti hangszerekkel. Bognár Szilvi énekel, vele már régóta tart az együttműködésünk, valamint Szabó Zoltánt hívtam még a régi csapathoz, ő fúvós hangszereken játszik. Kiemelném még Csörsz Rumen István lant, pszaltérium és görbekürt játékát. A Rajeczky-, Dobszay-féle gyűjtött anyagból, kottákból dolgoztunk, és szedtük össze az alapokat. Természetesen minden dal forrását feltüntettük - ki, mikor, hol énekelte az adott népéneket - ez olvasható is a CD mellékletében.
|
 Hogy jött szóba a genfi zsoltárok feldolgozása? Hogy lehet összepárosítani a népzenével és a világzenével?
K. F.: A Tavaszi Fesztivál keretében minden évben megkérnek, hogy az aktuális témában készítsek, vagy készítsünk valamilyen hanganyagot. A Bartók-év kapcsán született meg a Szerelemajtók, a Kodály-évben a Pávaének, a Mátyás-évben a Királyok, szentek, vitézek. A 2009-es évet Kálvinnak szentelték, úgyhogy egyértelmű volt a genfi zsoltárok, református népénekek feldolgozása, bemutatása. Az ökumenia jegyében szerkesztettem meg végül is az anyagot, ugyanis nem hagyhattam ki olyan értékes, jobbára katolikusok által használt szövegeket, mint pl. az apokrif imák, vagy a Mária-énekek. A paraszti világkép és gondolkodás sem különíti el élesen a két felekezet jellemző dallamkészletét, sőt a szentes tartalmak közé profán elemek is vegyülnek olykor. A genfi zsoltárok, mint sok egyéb más is, a népzenéhez vezethetők vissza. Kálvin költőket kért fel, hogy fordítsák le a Bibliát, a bibliai zsoltárokat franciára. Azok a szerzők ismerték a kor népzenéjét. A genfi zsoltároknak ezáltal lett egy a gregoriánhoz hasonló zenei identitásuk. A magyar vonatkozás pedig, hogy Szenci Molnár Albert, a korabeli népnyelv kiváló ismerője fordította németről magyarra a zsoltárokat, melyek nagyon gyorsan népszerűvé váltak a magyar nyelvterületen, és gyorsan terjedtek.
Milyen volt az akkori fogadtatása ezeknek a zsoltároknak?
K. F.: Egyfajta vigasztalást, megnyugvást hoztak az emberek életébe a török megszállás okozta trauma miatt. Később szájról szájra terjedtek, közben természetesen átformálódtak, ami nem baj. Sőt. Közelebb kerültek a változtatás, alakítás által ahhoz, aki megváltoztatta és átalakította. Nem bebiflázta, leutánozta, hanem a saját érzéseit, világképét tette bele. Ezt találom igazán izgalmasnak, hogy néha már csak egy- egy témában találjuk meg a hasonlóságot.
|
 És ma mit nyújthat a hallgatónak, az egyszerű hallgatónak, aki csak véletlenül bukkan rá a CD-re?
K. F.: Friss, mégis értékeket képviselő zenét szerettünk volna összehozni, amivel meg lehet fogni a fiatalságot. Nyilván nem ez a célunk, ez csak egy lehetőség. Én személy szerint rengeteget tanultam belőle, sok mindenre fény derült a kutatások, gyűjtőmunkák során. Az csak egy plusz, ha az embereket ez érdekli. Persze a koncert elején félnek, esetleg viszolyognak attól, hogy milyen hatása lesz a szintetizátornak és a különféle hangszereknek az egyházi énekekre, de a végén mindig elégedetten távoznak. Egy katarzis élményével. És ez az igazi célunk.
A CD mellékletében olvashatjuk, hogy „Vastagnyakú kálvinistának” neveznek Téged. Honnan a név, és mit jelent?
K. F.: Nemcsak rám ragadt ez a név, a debreceni reformátusokkal kapcsolatban használták ezt a kifejezést. Debrecen közismerten a „kálvinista Róma”, ott is előadtuk a lemez anyagát a Nagytemplomban. Mivel én tősgyökeres debreceni vagyok, ezért hihetetlen élmény volt a Kárpát-medence újból egyesülő református hívői előtt játszani május 22-én, ráadásul abban a városban, ahol születtem. Mit jelent a „vastagnyakú”? Konok, makacs, az igazában megrögzötten hívő és abból nem engedő reformátusokat hívják, hívták így. Ami azért valljuk be, rám is jellemző kicsit.
Debrecenen kívül hol mutattátok be még a lemezt? Hol várhatók még koncertek?
K. F.: Eddig három helyre hívtak minket, az egyik Debrecen, a másik a Kálvin-téri templom, a harmadik pedig a Szilágyi Dezső téri templom volt. Természetesen nemcsak templom adhat otthont egy ilyen koncertnek, de azért mégis ott az igazi. Egyébként most megindult az érdeklődés a zenénk iránt, Lendvából várunk egy felkérés októberre, és szeretnénk majd egy kárpátaljai koncertet is az ottani református közösségeknek.
Magyar kancionálé - Zsoltárok, népénekek
Kálvin János emlékére
Bognár Szilvia - ének
Babos Károly - ütőhangszerek
Csörsz Rumen István - lant, koboz, fidula, görbekürt, ének
Huszár Mihály - nagybőgő, ének
Kiss Ferenc - koboz, hegedű, ének
Küttel Dávid- orgona, harmónium, harmonika
Szabó Zoltán - tárogató, klarinét, török klarinét, duda, furulya, kaval, basszprím tambura, ének
Varga Brigitta
|
|
|
|
<<< vissza
|
|
