Hagyományalapú tudástársadalom

A népművészet koronként változó értelmezései

A holdviola Európa nagy részén előforduló védett növény, virágzási ideje áprilistól május végéig tart.
A Holdviola egy olyan miskolci zenekar, amely védeni való zenét játszik, koncerten energiát adni pedig bármikor képesek.

Miután elkészült a lemez éreztétek, hogy sikeres lesz vagy csak egyszerűen jó érzés volt végre préselt formában látni, amin addig dolgoztatok?

Barta Zsófia (ének): Az első példányt kézbe venni nagyon jó érzés volt. Érdekes, hogy bár már napokkal a CD legyártása előtt hallottuk az elkészült master anyagot, a felvételek és a keverés során is rengetegszer végighallgattuk a dalokat, valahogy mégis akkor kerültek a helyükre a dolgok, mikor kézbe vehettük az elmúlt hónapok, évek munkájának gyümölcsét.

Szívmelengető érzés volt megfogni a lemez borítóját, forgatni, nézegetni és ezután végighallgatni. Persze a dalok írása és a felvételek készítése közben már éreztük, hogy jó lesz az anyag, a környezetünkből érkező visszajelzések is sejtették, hogy sikeres lehet az album.

Elektro, folk, pop, rock – rengeteg skatulyát rá lehet húzni a zenétekre. Meg lehet pontosan fogalmazni, hogy mi az amit ti játszotok? Hova helyeznétek el magatok a hazai zenei világban?

Gál Lajos (gitár): Nem gondolom, hogy lényeges egy zenét mindenféleképpen beskatulyázni. Persze a mai világban ez szinte elkerülhetetlen, hiszen az online zeneáruházakban is meg kell határozni magadról, hogy melyik „polcra” kerülj, hogy egyáltalán látható legyél. Így természetesen mi is elkereszteltük a zenénket, mégpedig elektro-folknak, ami talán a leginkább kifejezi, mit is csinálunk. Dalainkban nagy szerep jut ugyanis az eredeti magyar népdaloknak, melyek legtöbbször kiegészülnek, bővülnek saját dallamokkal és szövegekkel, mindezeket mai elektronikus hangszereken adjuk elő, így kapcsolódik a folk és az elektronika.

Farkas Péter (dob): Az elektro tehát itt nem mint kizárólagos stíluselem jelenik meg, bár természetesen jellemző ez is a Holdviolára, de a zenében az underground gitárzenék, a klasszikus rock, a pop, az ambient, vagy akár a jazz, és még ki tudja hányféle stílus keveredik. És, hogy hová helyezzük el magunkat a hazai zenei világban? Nos, talán hiányzott a mai magyar zenei kínálatból az a fajta zene, ami amellett, vagy annak ellenére, hogy autentikus népi dallamok adják az alapját olyan zenei formanyelvet használ, ami nem csak egy szűk zenehallgatói réteg, hanem az átlagember számára is érthető és élvezhető, mégis finom zenei megoldásokat használ, emellett valódi érzelmeket közvetít.

Mi alapján választjátok ki a népdalokat?

F.P.: A dalok kiválasztásánál Zsófi karaktere dominál. Az ő személyisége és előadói stílusa a szűrő. Fontos a dalok ritmikája is. Nagyon sok népdal u.n. parlando (elbeszélő) előadásmódban születik. Ezeket nagyon nehéz a modern zenére jellemző kötött ritmusszerkezetekhez igazítani.

Mennyire nyúltok bele egy-egy népdalba?

G.L.: A népdalokba olyan módon egyáltalán nem nyúlunk, mint pl. a Deep Forest tette annak idején, tehát nem szabdalunk fel sorokat, nem cserélünk fel mondatokat, szavakat, nem rendeljük alá a népdal szövegét egy általunk ráerőltetett dallamnak. Ragaszkodunk ahhoz, hogy az eredeti dallam és szöveg megmaradjon és az is fontos, hogy nemcsak egy-egy jellemző sort ragadunk ki a népdalból, amiből aztán egy refrén keletkezik például. Mi pont az ellenkezőjét tesszük ennek. A népköltést csak kiegészíteni, ahhoz saját szöveggel és dallamokkal hozzátenni szoktunk.

Milyen egyéb zenei hatásokból építkezik a zenekar?

B.Zs.: Mindenkinek megvannak a saját kedvenc zenekarai, műfajai, amelyek nem feltétlenül találkoznak a zenekar többi tagjának ízlésével. A Holdviolában összetalálkozik a zenészeken keresztül a 80-as és 90-es évek zenéjének ránk gyakorolt hatása, mint a Depeche Mode, a Joy Division, a Smiths, a Cure, vagy a maiak közül a Coldplay vagy William Orbit, de ott van a „kedvencek” között Bartók, Chopin és Rachmanyinov éppúgy, mint Sheryl Crow, vagy Leona Lewis.

Kiknek a hatására kezdtetek zenélni? Vannak kifejezetten mostani példaképeitek?

B.Zs.: Mindhárman gyerekkorunk óta foglalkozunk a zenével, külön-külön és együtt is számos zenekarban és többféle stílusban működtünk már.

Nagy gondot fordítotok a vizualitásra is. Ki az ötletgazda?

F.P.: Ez igazi csapatmunka. A koncerteken rendszerint a Szinvavölgyi Néptáncműhely táncosai adják elő a dalainkra alkotott koreográfiáikat, melyek Maródi Attila koreográfus munkáját dicsérik. Ő tavaly nyáron keresett meg bennünket, hogy a táncosokkal együtt szívesen csatlakoznának a produkcióhoz. A koncertek vizuális felöltöztetésében egy barátunk segít. Ő készíti el az általunk kialakított irányvonalaknak megfelelően a képi világot.

Melyik a definitív Holdviola dal az eddigi repertoárból és miért?

G.L.: Egyértelműen a Madárka. Ezt a dalt különös, már-már misztikus aura veszi körül. Ez volt az első dalunk, ami utunkra indított, ezért mindenkinek nagyon kedves.

Milyen réteg jár a koncertjeitekre?

G.L.: Úgy vesszük észre, hogy elég széles az a réteg, akik szeretik a zenénket. Az ovis gyerekektől a nyugdíjasokig mindenki előfordult már a koncerteken, csak a helyszín sajátosságai határozzák meg, éppen milyen összetételű a közönség.

Országhatáron túlra is elviszitek a zenéteket?

B.Zs.: Nagyon szeretnénk mindenhová eljutni, ahol magyar emberek élnek, legyen az az országhatáron belül vagy kívül.

Hogyan tudnátok röviden megfogalmazni a zenekar filozófiáját?

F.P.: A népdal nem más, mint az egyszerű ember, őszinte gondolata, ami végtelen bölcsességet rejt magában. Óceán mélyébe látó tükör, amiben mindenki felismerheti élete egy-egy pillanatát. Milliók éneklik és mégis csak neked szól. A Holdviola semmi mást nem csinál, csak segít felszínre hozni ezt, a napjainkban már nagyon mélyre süllyedt kódot, ami minden ember szívében lakozik.

Mi a következő lépés a zenekar számára, mik az idei tervek?

F.P.: A legfontosabbak a próbák, új dalok készítése. Jelenleg rengeteget próbálunk, készülünk az élő fellépésekre is, hogy tökéletes produkciókkal állhassunk ki a közönség elé. Aztán még a tavasszal vár ránk egy videoklip forgatás, és még számtalan apró és nagyobb teendő.

Mi az élet értelme?

G.L.: Hű, erre sokan keresik a választ, nem biztos, hogy mi fogjuk megadni. Mindenesetre fontos, hogy ki-ki megtalálja azt a valamit, amiben ki tud teljesedni. Nekünk ilyen a zene.

2010. március

Valentin Szilvia

Mézeskalács szívek a webáruházban

Merített papír a webáruházban

Merített papír honlap