Hagyományalapú tudástársadalom

A népművészet koronként változó értelmezései

Közben zongoráztam is 6 évig, így nem véletlen, hogy az eredeti népzenei felvételek megismerésével a népzenélés fokozatosan felváltotta a táncot. Középiskolás koromban a székesfehérvári Tilinkó zenekar zenészeitől kaptam a legtöbb biztatást. Kneifel Imre brácsástól lestem el az első akkordokat. Fiatal felnőttként kopogtattam be az Óbudai Zeneiskolába, ahol Lányi Györgytől és Csoóri Sándortól tanultam brácsázni, meg dudálni, Havasréti Páltól tekerőzni. Ebből mára csak a brácsázás maradt, illetve kb. 20 éves koromtól autodidaktaként cimbalmozom is.

Kiket tekintesz példaképednek?

A nyolcvanas évek közepétől kezdtem rendszeresen járni Erdélybe. Első életreszóló élményeimet Széken, Nagysármáson, Mezőkeszüben, Kalotaszeg falvaiban és Mezőkölpényben szereztem. Ezek a zenék azóta is a legkedvesebbek számomra. A táncházmozgalomban pedig az akkori Muzsikás, a Téka és az Ökrös zenekar koncertjein éreztem úgy, hogy ha őket hallgatom, enyém a világ.

A Tükrös köztudottan kényes az autentikus előadásmódra, ezt „tükrözi”  „A mi Mezőségünk c. legújabb lemezetek is. Mit tükröz a címválasztás?

A címválasztás egyrészt földrajzilag helyezi el a lemez tartalmát, másrészt arra is utalunk, hogy mennyire a magunkénak érezzük a Mezőség falvainak zenéjét.

Ezek után joggal merül fel a gyanú, hogy a pásztorok által használt „tükrösön” kívül az együttes névválasztása is ezt a zenei hitvallást tükrözi…

Nem én vagyok a zenekar névadója. Kevéssel a megalakulása után csatlakoztam a Tükröshöz, ezért mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy ki mire asszociál a névvel kapcsolatban. Mindenesetre nyilvánvaló, hogy a falusi népzenélés hű visszatükrözésére való törekvésünk az egyik helyes megoldás.

Beszélnél egy kicsit a lemezen elhangzó számok eredetéről?

Azt beszéltük meg, hogy minden tag hozza azt a zenét, amit szeretne velünk együtt eljátszani. Minden lemezen másképp alakul, hogy kinek van éppen több, jobb javaslata. A mi Mezőségünkön ebből a szempontból Koncz Gergely prímásunk ötletei dominálnak, de valamennyien állitottunk össze számokat. Én például cimbalmosként a bonchidai összeállításnak voltam a motorja.

Vázolnád, hogy mik ezeknek a mezőségi bandáknak az egyéni stílusjegyei (Gondolok itt pl. brácsás vonásnemekre ill. cimbalomjátékra, díszítések, dallamok)?

A stílusjegyeket kérdezed. Ennek a taglalása a „csupán” zeneszerető kívülálló számára talán egy kicsit száraz témának tűnhet, bár az egyik leglényegesebb szempont a stílushűség tekintetében. Ezért most nem mennék bele a részletekbe, mindenesetre valóban fontos számunkra, hogy a mi játékunk alapján megkülönböztethetőek-e és beazonosíthatóak-e a különböző falvak stílusbeli sajátosságai. Az egyik alapvető célunk az volt, hogy azok legyenek.

Van-e a szívedhez különösen közel álló néprajzi egység illetve banda?

Erre a kérdésre már részben válaszoltam, de amit minden körülmények közt, bármikor szívesen hallgatok, az ifjabb Varga Ferenc „Csipás” és Bunyi József brácsás közös felvételei.

Hogyan látod a táncházmozgalom jövőjét?

A magas színvonalú, az utánpótlásnevelésre sok fáradságot fordító amatőr és hivatásos táncegyütteseknek és a magyarországi művészeti iskoláknak, valamint a táncházak  otthonául szolgáló intézményeknek, szórakozóhelyeknek köszönhetően  szerencsére folyamatos az érdekelődés a táncházak iránt. Ma már a műkedvelői szint elsajátításától a professzionálisig minden fokozathoz adottak a lehetőségek, hála a múlt és a jelen elhivatott szakembereinek.

Szép lassan a társadalom rossz beidegződései is kikopnak a köztudatból. Ma már nem „ciki” népzenélni, néptáncolni, sőt mi több, ahogy én látom, egyre inkább kezdenek beszivárogni hazánk művészeti vérkeringésébe a múlt század második felében még élő, gazdag falusi kultúra különböző interpretációi.

Hogyan látod a táncházi népzenészek érvényesülési lehetőségeit?

Amíg valaki hobbijának tekinti a népzenélést, néptáncolást, addig nincsen különösebb teendője, érezze jól magát. Ha valaki azonban kenyérkeső hivatásának tekinti, annak rengeteg dolgot végig kell gondolnia. Tudatosan kell megterveznie a boldoguláshoz vezető utat. Sajnos nem elég a tehetség és a képzettség sem. Hiába vagy ma egy jól  működő profi táncegyüttes tagja, ha 40 éves korodban nincs elképzelésed a hogyan továbbról. Ha pedig már fiatal felnőttként is kizárólag a magad erejéből akarsz boldogulni, akkor még több a megoldandó feladatod.

Nézzünk egy fiatalokból álló zenekart.

Ma már technikailag nagyon jól képzettnek kell lennie mindenkinek, ez az alap. Emellett nem árt jó ízléssel bírni és kellő alázattal hozzáállni a zenéhez. A zenekari tagok sokat vannak együtt, megfelelően kell tudniuk tolerálni egymás hülyeségeit. Előadói kvalitásokkal rendelkezni sem árt, hiszen a közönségnek a zenei minőség mellett ez is fontos.

Ha mindez megvan, van egy jó csapat és egy jó műsor, akkor jön a neheze. Vagy érteni kell a koncertszervezéshez, vagy kell találni valakit, aki ezt jól csinálja.

Aztán a meghívást a legjobb tudás szerint, fegzelmezetten teljesíteni, pontosan érkezni,  számlaképesnek lenni, a könyvelésre odafigyelni, megpróbálni reklámozni a portékát és hasonlók. Ekkor még nem beszéltünk a lemezkészítésről, egy esetleges külföldi karrierről stb. és végül, de nem utolsó sorban a felsoroltak közül bármihez az anyagi források előteremtéséről.

Hogyan ítéled meg az autentikus népzene és a táncházmozgalom egymásra gyakorolt hatásait?

Mivel a néptánc és a népzene egységet alkot, a táncház tekintetében értelmetlen külön beszélni róluk.  Remélem a következő példámmal arra válaszolok, amit kérdezni akartál.

Amikor én elkezdtem népzenélni, még alig volt jelen a moldvai zene és tánc a táncházakban. Ma már a legnépszerűbbek közé tartozik. Szeretik az emberek, nagyon szórakoztató mind a zenéje, mind a táncai, így rövid idő alatt tömegeket tudott meghódítani. Viszonylag gyorsan be lehet kapcsolódni a táncba, ami jelentős sikerélmény és komoly inspiráció lehet. Az egyre növekvő táncos igényt kielégítendő, egyre többen kezdtek a moldvai zenével is foglalkozni.  Mára nem kevés kiváló moldvai zenét játszó népzenei együttesünk van ennek köszönhetően. Ez a példa általános törvényszerűséget modellez, a növekvő kereslet növeli a kínálatot (ami persze sajnos fordítva is igaz).

Mint a Folkeurópa zenekiadó igazgatója, milyen tendenciákat látsz a népzene iránti keresletben?

Az autentikus népzenének is van ugyan stabil közönsége, ez azonban létszámát tekintve nem mérhető a népszerűbb műfajokéhoz. Az elmúlt években azonban jócskán találunk példát arra, hogy egyre több zenei műfaj művelői nyúlnak a népzenéhez témáért. A pop zenében is voltak és jelenleg is vannak nem kevéssé népszerű zenekarok, a világzenében és a dzsesszben pedig mára egymást érik az ilyen jellegű formációk, műsorok. És a kör egyre csak bővül! Úgy tűnik most van erre érdeklődés, hiszen igazi sikertörténetekről beszélhetünk. Elég, ha a népdalénekesként kezdő Palya Bea, Szalóki Ági, Herczku Ágnes, Bognár Szilvia, vagy az együttesek közül a Csík zenekar vagy a Napra  népszerűségéről beszélünk. Kétségtelen, hogy az ő sikereik az autentikus népzene felé is kinyithatják az arra ezidáig süket füleket.

Hogyan lehetne még több emberhez eljuttatni a népzenét? Hogyan ítéled meg a világzene szerepét (mind kiadóként, mind zenészként?)

A népzenét leginkább tehát az előbb említett sikerek farvizén lehet beúszatni egyre jobban a köztudatba. Fontos volna, ha minél több rádió és televízió csatorna adna lehetőséget az ilyen jellegű zenék játszására, például lehetne jóval több fix időpontban elhangzó világzenei, népzenei műsor, Éri Péter a Kossuth rádióban már jól bejáratott vasárnap kora délutáni műsorához hasonlóan, amit sokan hétről-hétre kiváncsian várnak. Van kiváló zenei magazin műsora Balogh Tibornak a Magyar Katolikus Rádióban, de épp ezekben a napokban formálódik együttműködés ebben a tekintetben a Hangvető Zenei Terjesztő Társulás és a Gazdasági Rádió között, akik szívesen sugároznának magyarországi világzenét esti műsorukban. A televíziók kínálatából a Duna TV Élő népzene című műsora a jó példa. Ahogy én látom, ebben az irányban is van tehát előrelépés, ha lassú ütemű is.  Mindenesetre a világzene mára ismert és elfogadott zenei irányzat, hátha eljutunk ide a népzenével is.

Milyen zenéket hallgatsz otthon?

Mindenevő vagyok, csak jó legyen. A klasszikus zenétől a kemény rockig bármi jöhet, hangulattól függően. Már kilenc éves fiam is rajong kamaszkorom kedvenc rockbandájáért, a Led Zeppelinért, kórusiskolás nagylányom révén éppen az egyházi zenével ismerkedem.

Táncolsz-e néptáncot?

A térdeim nincsenek a csúcson, ezért csak elvétve táncolok, akkor viszont szívesen. Tordason sok, a néptáncot, népzenét szerető ember él, korombeliek is összejárnak heti rendszerességgel a tánc és egymás kedvéért Szabó Szilárd vezetésével. Ha valamilyen esemény kapcsán bált szerveznek, mindig ott a helyem, bár többnyire inkább zenélek.

A hagyományt öröklő és továbbadó bandák jövőjét hogyan látod? Szerinted a táncházmozgalom, ill. táncházi zenélés milyen módon hat vissza az adatközlők által játszott/táncolt népzenére/néptáncra?

Az általam bejárt erdélyi falvak többségében még néhány évtizede mindennapos igény volt a helyi zenészek szolgálataira. Többnemzetiségű falvak esetében a muzsikusok mindegyik náció táncos, zenés, dalos hagyományival tisztában voltak és ezt a tudásukat használták is. A 90-es évek elejétől, a szocialista rezsimek bukását követően ez a helyzet gyökeresen megváltozott. Hirtelen kinyílt a világ az emberek számára, az új lehetőségek új igényeket szültek, a hagyományos falusi kultúra viharos gyorsasággal hanyatlásnak indult. A helyi értelmiség jelesei ugyanakkor tökéletesen tisztában vannak nemzeti hagyományaik jelentőségével, ezért igyekeznek menteni ami még menthető. Tehát tudatos és jól szervezett hagyományőrzés folyik most már számtalan faluban határainkon túl is. A helyi és a magyarországi hagyományőrző rendezvények képviselnek olyan erőt, hoznak annyi megrendelést, hogy a híres zenész diasztiák legújabb nemzedékének is érdemes lehet folytatni apáik örökségét. Gondoljunk csak ifjabb Kodoba Márton "Florin" és bandájára, vagy Varga István "kiscsipás" és bandájára. A hagyományos hangszerek és játékmód tehát íly módon még ma is meghallgatható, bár ritkaságszámba megy. Döntő fontosságú, hogy a mindenkori anyaországi kultúrpolitika mennyire tartja fontosnak mindezt. Ha fontos számára és tesz érte, akkor bizakodhatunk, ellenkező esetben ne csodálkozzunk rajta, ha elsorvadnak a mégoly nagyszerű kezdeményezések is.

 -primkontra-

Mézeskalács szívek a webáruházban

Merített papír a webáruházban

Merített papír honlap